Mária

Mária, a Szentlélek mátkája

Lánykérés zajlik bizony. Illendően. Nagy tisztelettel. Főangyal jő megkérő üzenettel. Nem a szülőkhöz, hanem a fiatal lányhoz. Aki eljegyeztetett már a kor szokása szerint, Józseffel, az igazzal. De a szív titkos rejtekén, mindannyiunk szívében van egy hely, amelyet csak a bizonyos Hatalmas tölthet be. S most ezt kérik tőle. Váltaná-e fel a földi szerelmet, égi szerelemmé! Engedné-e meg, hogy a teremtői Lélek, - mely által a mindenek lettek -, hogy lefoglalja lelkét, s ezáltal méhében új teremtés kezdődjön. 

Ez a megkérlelő szép üzenet – a Megtestesülés ünnepére készülve – mindannyiunkhoz érkezik. Ugyan engedném e meg, hogy a Lélek áthangolja az én életemben is, földi valóságom égi valósággá. Mert ez a hit pillanata, amikor bensőm átváltozik. Ajtó nyílik bennem, s a teremtő Lélek „megárnyékoz”, azaz új emberré formál. A keresztségben kapott készségem „megtermékenyül”, azaz tudatosan Isten kedves gyermekévé válok. 

S mi történt a szent asszonnyal? Énekel, háladalt zeng, örvendezve örvend. Mily nagy dolgot művelt velem, Ő, akit szentnek hívunk. Az Istentől áldottak nagy örömével, útra kel, látogatóba indul, hogy azzal a másikkal – Erzsébettel - megossza szíve feszítő örömét, azzal, aki megérti, mi is történt. 

Kedves olvasó! Ez a lényeg. Minden más csak a körülmény. Hogy nincs hely a szálláson, hogy a lelkét tőr járja át, és hogy menekülni kell, meg az a harminc év, meg az a sok szenvedés... Mindez eltörpül, amellett a szentséges pillanat mellett, hogy ő kiválasztatott, hogy ő Sion kedves leánya, hogy ő a frigynek szent szekrénye, hogy ő Krisztus hordozó, azaz ő lett számunkra az Istenszülő Szent Szűz. 

Épp ezért, nem engedem, hogy a világ forgataga magával ragadjon. Már tudom, hogy amire készülünk, nem valamiféle személytelen (szeretet)energia kiáradásáról van szó (New Age!). Hanem arra a benső ünnepre készülők, hogy létezésem közepén meg vagyok ragadva, hogy a megtestesülés ünnepén én is fel vagyok kérve, nem valami földi, hanem égi szerelemre, mert hisz a valóságos Isten, értem, az én üdvösségemért valóságos ember lett. 

Még egy megjegyzés: A világmindenségben minden alá van vetve a fizikai törvények kérlelhetetlen rendjének, semmi sem szabad. De van egy hely, ahol a fizika törvényét a szeretet törvénye, annak örvénylő, soha előre ki nem számítható szabadsága váltja fel. Ez pedig az emberi szív. Az új és a nem várt valóság befogadására csak az ember képes, ott, ahol ő az Isten teremtménye, ott, ahol ő - a keresztség által - Isten gyermekévé lett. 

Így akarjuk tehát mi is - Mária lelkületébe burkolózva -, hogy a megtestesülés csodája bennünk is létesüljön.